Katalinpuszta – Gyadai tanösvény – Kő-hegy – Katalinpuszta

Mindenkit szerettel várok a következő túrán. Két lehetőség lesz. A rendes nagy túra és a Gyadai tanösvény végig járása. Ez utóbbi 2-3 órás könnyű túra annak aki csak egy kicsit levegőzni szeretne vagy gyerekeseknek.

A Gyadai tanösvény

http://www.ipolyerdo.hu/index.php?op=category&id=004009002

"Kérlek, vigyázz a madárra, virágra, fára, kőre; légy Te is, itt is a Természet Őre!"

gyadai tanösvény logo

A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be.

Gyadai tanösvényen1Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását.Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot. A  télen-nyáron, minden évszakban bejárható tanösvénynek külön-külön névre hallgató (csertől a faszénig) 13 állomása van, ahol megismerkedhetünk a környék erdeivel, rétjeivel, azok természeti Csoportos tanösvény bejárásadottságaival, védendő értékeivel és az ezeket szem előtt tartó erdő- és gyepgazdálkodással.A nagy állomások közötti kisebb méretű táblák további érdekességeket mutatnak be. A gyermekek részére külön munkafüzetet szerkesztettünk, amiben a látnivalókhoz kapcsolódó játékos és gondolkodtató feladatokat oldhatnak meg, miközben útjukon a tanösvény jelkép állata, Hangya Dani kíséri őket.Az út fáradalmainak kipihenésére vagy csak csendes menetközbeni szemlélődésre, pihenésre a tanösvény mentén több pihenőhely áll rendelkezésre.

A Gyadai tanösvény felfedező bepillantást enged többek között:

  • a naszályi erdők-rétek és az itt élő, gazdálkodó ember kapcsolatába

  • a gyadai rét virágpompájába

  • az itt élő gazdag állatvilágba

  • az erdő mindennapi, de nem mindennapos életébe

Barangoljon virtuálisan a Gyadai tanösvényen!

A számokra kattintva a térképen ábrázolt tanösvényi útvonal mentén elhelyezett, nagyméretű táblákkal ismerkedhet meg!  

Gyadai-tanösvény térképe

A Gyadai tanösvényen Hangya Dani sok szeretettel vár minden gyermeket!

A fenti számokra kattintva és a galériát megnézve egy rövid virtuális sétát tehetsz a tanösvényen.A térkép eligazít melyik állomást hol találod és hogyan térhetsz vissza a kiinduló pontra.Az állomások letölthető tábláit böngészve izelítőt kaphatsz belőle, milyen élmények várnak rád!Gyere el Gyadára!Ez az internetes ízelítő nem adja vissza az erdő izgalmas felfedezéseit, nyugalmát, illatát, hangjait, színeit, az örökké változó természetet és az erdész munkájának keze nyomát.Mindezt látnod, hallanod, tapintanod kell!Ha élőben akarsz Hangya Danival találkozni keresd a táblákon a Gyadai tanösvényen!

A Gyadai tanösvény képekben – Képgaléria

Természetbúvárkodás a Gyadai tanösvényen foglalkoztató füzet ide kattintva tölthető le!(pdf. formátum kb. 4,5 MB)

 

Képekben:

http://gyadai.tvtk.fotoalbum.hu/#page-0

 

2005. szeptemberében készült el az 5 km hosszú erdészeti és környezetismereti bemutatóhely a Naszály északi lábánál. Zöld T jelzés vezet végig a mintegy 280 m szintemelkedéssel bíró útvonalon, tájékoztató táblákkal és állomásokkal. A tanösvény nevét a Gyadai-rétről kapta, mely legkönnyebben Katalinpusztáról elérhető, de Váchoz tartozik, a város legészakibb külterülete.
A tanösvény kiépítője és kezelője Vác Város Önkormányzata és az Ipoly Erdő Zrt. váci erdészete. A Lósi-patak mentén a pallósor és a tűzrakóhelyekkel, esőbeállóval kiépített pihenő a Vác Gyakorló Város program keretében a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának közreműködésével készült. A kialakítást a Tetra Alapítvány támogatta.
A tanösvény az általános erdőművelési, vadgazdálkodási és biológiai ismereteken túl a helyi növényflórát és kőzettani tudnivalókat mutatja be, továbbá megtudhatjuk, hol volt Gyada település a középkorban, melyről a rét is nevét kapta.


2008. őszén készült el az eróziós árok felett az évek óta tervezett függőhíd, melyet látványos avatás keretében adtak át a természetbarátoknak, Szabó István környezetvédelmi és vízügyi miniszter jelenlétében, aki egyben a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke is.
A tanösvény megközelíthető a 2-es főútról Szendehely-Katalinpuszta szélén található lehajtótól. A gépkocsi a murvás parkolóban hagyható, onnan sorompó zárja le az utat, a terep a gyalogosoké az induló állomástól. Tömegközlekedéssel Katalinpusztáig kell a Volánbusz vagy a Nógrád Volán menetrend szerinti járatával utazni Budapest, Vác, Romhány, Balassagyarmat, Érsekvadkert, Rétság vagy Salgótarján indulással.

Google maps:

http://www.maplandia.com/hungary/nograd/katalinpuszta/

 

Naszály tető:

http://felanaszalyra.atw.hu/naszalyrol.htm

A Naszályról

A Naszály-csoport a Cserhát délnyugati széle, egyben itt található a sok szempontból heterogén, széttagolt középhegység legmagasabb pontja is, a 652 méter tengerszint feletti magasságú Naszály-tető (vagy Naszály-csúcs, de a legtöbbször csak a Naszály nevet kapja). A térképek további három csúcsot jelölnek, Nyugatról Keletre haladva a Szarvas-hegy (563 m), az 534 m-es Látó-hegy, a már említett Naszály-tető, amelyen az Állami Földmérő Intézet 1978-ban geodéziai tornyot emelt, illetve az 527 méteres Kopasz-tető.

A Naszály változatos, összetett növényflórával rendelkezik. Magashegységi, középhegységi és alföldi növényfajok is megtalálhatók együtt viszonylag kis területen, pl. szürke bogáncs, borzas szulák, bókoló fogasír, különböző dolomitsziklagyepek. A hűvösebb északi oldalon (akár egy túra során is megtapasztalható hőmérsékletkülönbséggel) gyertyános-bükkösök, a déli oldalon tölgyesek jellemzőek. Foltokban találhatunk telepített fenyveseket, melyek szemlátomást nem érzik jól magukat tájidegen fajként. A sziklás, kopárabb csúcsokon, mint a Látó-hegy, de még inkább a Kopasz-tető, karsztbokorerdő, cserjék-törpefenyők alkotnak izgalmas mikrokörnyezetet. A Lósi-patak mentén mocsaras fűzligetet is találunk, a Gyadai-rét pedig tavasszal él igazán, mikor virágba borul. A Naszály déli oldalán erdei gyümölcsöskertből szemezgethetünk, vadszilva, szelídberkenye, víziszeder is megterem.

Közettanilag a Budai-hegységgel és a Pilissel mutat rokonságot, mivel fő alkotóeleme a triász-kori dachsteini mészkő, mely 220-210 millió évvel ezelőtt, sekélytengeri környezetben, elhalt élőlények mészvázainak lerakódásával keletkezett.
A Naszály területén közel hatvan barlangot tartanak nyilván. Közülük a leginkább említésre méltó a Naszályi-víznyelőbarlang, vagy más néven Szinlő-barlang (egyes kiadványokban láthatjuk Sárkánylyuk vagy Sárkánygödör néven. Mindkettő téves, ugyanis a Sárkánygödör egy kis víznyelő, javarészt eltömődött, jelenleg 8 m mély, s a Násznép-barlangtól található Dél-Keletre, az Országos Kéktúra útvonalának közelében). A feltárások jelen állapotában Magyarország 5. legmélyebb barlangja, 175 m mélységével, de nem kizárt, hogy ez nem a létező legmélyebb pontja. Európai jelentőségű denevértelelő hely. Bejárata egy függőleges, 6 méteres akna, melynek végén lezárták.

A Kopasz-tető közelében található Násznép-barlang a legenda szerint onnan kapta nevét, hogy egy lakodalmas menet ide menekült a török elől. Az első két terem szabadon Az északi falban, a Szinlő-barlang közelében, egy sziklafal aljában nyilik a Naszályi-idegrendszer barlang, mely jobbára csőjárat.
A Duna-Dráva Cement Kft. által működtetett külszíni fejtés területén található a Nincskegyelem-aknabarlang.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyetlen barlangkutató csoportnak adott ki érvényben lévő működési engedélyt a hegycsoport barlangjaira, ez pedig a Troglonauta Barlangkutató Csoport. Barlangi túravezetést is vállalnak, tanfolyamokat is tartanak, akár kezdőknek is.

A Naszály és annak északi lábánál található Gyadai-rét a Natura 2000 hálózat része, tehát európai jelentőségű természetvédelmi terület, egyben Vác város helyi jelentőségű természetvédelmi területe.

Képek a Naszályról:

 

 

Násznép-barlang

A Násznép-barlang mondavilága (kattints ide):

Kiemelt jelentőségű

Kép: a Násznép-barlang bejárata, kifelé tekintve.

Szinonima:-
Helye, kataszteri száma: Naszály; 5221
Hossza: 200 m
Mélysége: +15 m
Bejárat tszfm: 510 m


200 m-es hosszával a Naszály 2. legnagyobb barlangja. A Naszály ÉK-i letörésének talán legismertebb, turisták által leggyakrabban látogatott barlangja. 510 m tszf. magasságban nyílik. Bejáratához (W jelzésű) turista út vezet.

A nagy bejárati száda miatt valószínűleg az ősidőktől fogva ismert, neve is mondai eredetű, miszerint a tatárjárás idején a (környező lakosok) egy lakodalmat ülő vendégsereg ide menekült az üldöző ellenség elöl. Kincsásók is többször kutattak benne, mert azt hiszik, hogy a XVIII. század ban ezen a vidéken is garázdálkodott Ilcsik és Janusik rablók ide rejtették el kincseiket. A barlangban a század elején (1913, 1919) Mayer I. vezetésével ásatásokat végeztek, melyről Kadic Ottokár számol be. A próbaásatások során az első teremben ősállatok csontjait, valamint kő és bronzkori edénytöredékeket találtak. Az ’50-es években Gánti Tibor foglalkozik a barlanggal és elkészíti a leírását és vázlatos térképét, valamint keletkezésével kapcsolatban is állást foglal. 1991-ben a MAFC csoportja készítette el a barlang térképét és rövid hiánypótló leírást is közölt arról. 1995-ben több ponton is bontotta a Naszály csoport, de jelentősebb továbbjutást nem értek el akkor, viszont a bejárati terem ÉNy-i irányba tartó járatának agyagos földes kőtörmelékkel kevert kitöltéséből rézkori cserépdarabok és edénytöredékek kerültek elő (váci Helytörténeti Múzeum).

Ősi forrásszájbarlang, mely valószínűleg hajdan nagy aktivitással működött.
Három nagy és több kisebb teremből áll. Az első terem � közvetlenül a tágas bejárat után, 15 m hosszú és 15 m széles és meglehetősen száraz. A terem alját vastagon borítja törmelék és barlangi eredetű agyag. A második nagy terem (8×10 m) alját vastag guanó réteg borítja. A harmadik terem mennyezetébe lévő felfelé tartó kürtők gömbüstszerűen végződnek el. A barlang falain máshol is gyakoriak a gömbüstös formák. A kisebb-nagyobb oldaljáratok vörösagyaggal és törmelékkel telített végpontokban záródnak le. A barlang legvégső szakasza két felé ágazik: a jobb oldali végpont egy becseppkövesedett hajdani patakmeder képét mutatja, ahol egy ökölnyi lyukon a folytatást sejtető nagyobb üregbe lehet bekiabálni, belesni. A baloldali emelkedő végpontot omladék képezi, amely össze van cseppkövesedve. Az itt érezhető huzat felszíni eredete nem zárható ki.

Télen denevérek kedvelt búvhelye. Jelenleg a belső szakaszaihoz vezető rész le van zárva. A lezárást többizben megrongálták. 

 

Násznép-barlang

Web: www.kosd.hu/index.php?page=33


Felnőtt belépőjegy: 0 Ft

Megjegyzés:

Cím: Kosd, külterület

Telefon:

Részletes leírás
Képek

   Kosd község határában magasodó 652m magasságú Naszály-hegy fő tömegét jól karsztosodó triász időszaki mészkő építi fel, mely meredek északi és déli sziklafalakat alkot a hegyen.
Ezeken, az egykori hévizes forrástevékenységnek köszönhetően több kisebb üreg és barlang található.
Ezek közül a második legnagyobb és legismertebb, a túristák által is kedvelt úti cél a Násznép-barlang, mely a hegy ÉK-i végében Csurgó-bánya nevű kőfejtő közelében nyílik.
A barlang nagyméretű bejárata már messziről felismerhető, de a tájékozódást megkönnyítve ide vezet a hegy gerincén haladó országos Kék Túra útvonalról leágazó barlangjelzés is.
A Násznép név mondai eredetre utal.
Sokan, sokféle módon magyarázzák e népies név keletkezését. Több regényes monda közül az egyik az, hogy a törökök által a közeli Kosdról üldözött násznép meneült a barlangba és ott tartották meg a lagzit.
Mások ugyanezt a történetet a tatárjárás korába helyezik.
A barlangban kincsásók is többször kutattak, mert állítólag a 18. században ezen a vidéken garázdálkodó Ilcsik és Jánosik tót rablók, ebben a barlangban rejtették el kincseiket.
Egy vácvidéki útonállásukról egy tót népdal is járja. Beszélik, hogy az egyik szomszédvár urának leánya beleszeretett egy jobbágy fiába. Titokban meg is esküdtek, de mikor az esküvő után hazafelé vonultak,a dühös apa üldözni kezdte a násznépet, amely ebbe a barlangba menekült.
Ez a monda, már kísértetiesen hasonlít ahhoz a verses elbeszéléshez, melyet Medve Imre: Tatár Péter regekunyhója című művében olvashatunk Násznép-lyuk vagy a Templommá lett barlang cím alatt.
Az elbeszélés Kupa vezér korába helyezett szerelmi történeten keresztül a pogány világ és a keresztény vallás megütközését is szemléletesen ábrázolja.
A barlangról szóló mondák többsége abból a tényből táplálkozik, hogy a barlang bejárati részében hajdanán a környékbeliek számos edényt, edénytöredéket találtak.
A nagyszámú edénytöredékből következtette aztán a nép, hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie.

Térkép megjelenítése

 

Barlangok a Naszályban

Denevérkolónia a barlangbanKosd község határában magasodó 652m magasságú Naszály-hegy fő tömegét jól karsztosodó triász időszaki mészkő építi fel, mely meredek északi és déli sziklafalakat alkot a hegyen. Ezeken, az egykori hévizes forrástevékenységnek köszönhetően több kisebb üreg és barlang található.

Ezek közül a második legnagyobb és legismertebb, a túristák által is kedvelt úti cél a Násznép-barlang, mely a hegy ÉK-i végében Csurgó-bánya nevű kőfejtő közelében nyílik. A barlang nagyméretű bejárata már messziről felismerhető de a tájékozódást megkönnyítve ide vezet a hegy gerincén haladó országos Kék Túra útvonalról leágazó barlangjelzés is.

A Násznép név mondai eredetre utal. Sokan, sokféle módon magyarázzák e népies név keletkezését. Több regényes monda közül az egyik az, hogy a törökök által a közeli Kosdról üldözött násznép meneült a barlangba és ott tartották meg a lagzit.

Mások ugyanezt a történetet a tatárjárás korába helyezik. A barlangban kincsásók is többször kutattak, mert állítólag a 18. században ezen a vidéken garázdálkodó Ilcsik és Jánosik tót rablók, ebben a barlangban rejtették el kincseiket. Egy vácvidéki útonállásukról egy tót népdal is járja. Beszélik, hogy az egyik szomszédvár urának leánya beleszeretett egy jobbágy fiába. Titokban meg is esküdtek, de mikor az esküvő után hazafelé vonultak,a dühös apa üldözni kezdte a násznépet, amely ebbe a barlangba menekült. Ez a monda, már kísértetiesen hasonlít ahhoz a verses elbeszéléshez, melyet Medve Imre: Tatár Péter regekunyhója című művében olvashatunk "Násznép-lyuk vagy a Templommá lett barlang" cím alatt. Az elbeszélés Kupa vezér korába helyezett szerelmi történeten keresztül a pogány világ és a keresztény vallás megütközését is szemléletesen ábrázolja.

CseppkövekA barlangról szóló mondák többsége abból a tényből táplálkozik, hogy a barlang bejárati részében hajdanán a környékbeliek számos edényt, edénytöredéket találtak. A nagyszámú edénytöredékből következtette aztán a nép, hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie.

A mondavilágtól elszakadva a barlang ugyan nem részletes, de akkoriban teljes értékűnek számító tudományos feldolgozása az 1900-as évek elején kezdődött meg. A Násznép-barlang viszonylag nagyméretű száraz bejárati teremmel rendelkezik. Ezt az adottságot már az őskor embere is felismerte és hosszú ideig használta azt lakhelyül, illetve szolgált menedékül számára az idők folyamán. A barlang külső üregében az 1912. évben Dr. Majer István kosdi bányamérnök végzett próbaásatást a Barlangkutató Bizottság megbízásából. Az ásatás eredményeként az alluviális és ó-alluviális rétegekből recens emlőscsontok között, medve és őstulok csontrészek, valamint neolith-, bronz- és hallstatti korból származó edénytöredékek kerültek elő. A Váci Múzeumnak átadott leletek ma már nincsenek meg, így a kormeghatározás nem ellenőrizhető.

A barlang védelem alatt áll. 1994-ben részleges lezárás alá került. Jelenleg a túristák és alkalmi barlangászok szabadon, korlátozás nélkül látogathatják a barlang első két nagyobb termét. A belső részek látogatása engedélyekhez kötött. A barlang járatainak összhosszúsága 120m, négy nagyobb teremből áll, levegőjének átlaghőmérséklete 10-12°C. Bejárásához némi gyakorlottság és barlangjáró alapfelszerelés elegendő. Befelé haladva, már az első terem mennyezetén és oldalfalain is jól megfigyelhetőek a gömbüstszerű formák és a csőszerű járatok, melyek híven tükrözik a keletkezésük hévizes voltát.

Felkapaszkodva egy csúszós lejtőn, a barlang második termébe érkezünk, melynek alját vastagon borítja a felhalmozódott törmelék és a guanó, mely az egykor itt tömegesen tanyázó denevérektől származik. Mivel a barlang klímája ingadozó telelésre csak a hasadéklakó denevérfajok használják. Jelenleg a barlang mint jelentős szaporodási hely ismeretes. Számos kipusztulás határán álló denevérfaj egyedei keresik fel a barlangot, ahol évenként változó 50-150 példányszámban alkotnak szaporodó családokat.

CseppkövekA barlang második terméből kúszójárat indul. (Itt található a belső részek védelme érdekében elhelyezett lezárást biztosító ajtó.) Innen némi elszántsággal 8-10m kúszás után a barlang harmadik termében egyenesedhetünk fel. Innen utunk háromfelé ágazik. Balra fent egy kürtős terembe mászhatunk, melynek oldalfalait borsókövek díszítik. Jobbra lent kúszójárat indul, mely hamarosan elszűkül. Egyenesen előre a barlang utolsó egyben legnagyobb termébe érkezünk. Itt is jól megfigyelhetők az erős oldóhatás nyomai, de a beszivárgó felszíni vizekből való karbonátkiválás eredményeként több helyen kisebb cseppkövek is megjelennek.

A Naszály másik említésre méltó nagyobb barlangja a Naszályi-víznyelőbarlang, (Színlő-barlang) melyet az idősebbek Sárkánylyuk-barlang néven ismernek, s ami ma hazánk ötödik legmélyebb, fokozottan védett barlangja. A hegy főcsúcsa és a Szarvas-hegy közötti nyeregben találhatjuk a barlang bejáratát egy időszakosan aktív víznyelő aljában. Az üreg 1952-ig érintetlenül rejtőzött a föld mélyében, mígnem Bánhídi László és Joó Tibor tanárok által irányított, váci diákokból álló barlangkutató csoportnak hat napos nehéz munka árán sikerült bejutnia a barlangrendszerbe. Akkoriban a barlangról Gánti Tibor térképet készített, mely szerint hossza 130m mélysége 60m volt. A felfedezés után a barlang lassan feledésbe merült bejárata beomlott és több méteren eltömődött.

Denevérpár a cseppkövek közöttKésőbb 1962. szeptemberében Leél-őssy Sándor és a Móricz Zsigmond gimnázium diákjaiból álló barlangkutató csoprt tagjai az eltömődött járatot ismét kibontották, de ők is csak az 1952-ben megismert végpontot jelentő teremig jutottak. Hosszú ideig ez volt a barlang ismert kiterjedése, mígnem 1975-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoport néhány tagja a terem alját képező bizonytalan stabilítású omladékon átbújva (melynek az Ördög-malom nevet adták) megtalálta a lefelé vezető utat. Sajnos 50 méterrel lejjebb ismét omlás állta útjukat, melyet a Viktória Barlangkutató Csoport bontott át, és 165m mélységben elérte a barlang akkori végpontját a Nem Várt Álmok Termét.

A barlang kutatását 1994-ben a Naszály Barlangkutató Csoport vette át. Elkészítette a barlang részletes térképét, és több száz méter új barlangszakaszt fedezett fel. Jelenleg a Troglonauta Barlangkutató Egyesület kutatja. A járatok jelenlegi hossza eléri a 2 km-t. A barlang fő járata függőlegesen erősen tagolt, bejárása hosszú időt vesz igénybe, egyes részei csak kötéltechnikai módszerekkel látogathatók. A lefelé egyre szélesedő nagy termeken átvezető kanyargós barlangfolyosókon, sok helyen hatalmas instabil kövekből álló omladékok között vezet az út. A barlang furcsa nyomasztó hangulatát csak fokozza a monumentális termekben elvesző lámpa fénye és az évről évre megismétlődő omlások sorozata.

A barlang járataiban nagy egyedszámmal (500-1200) telelnek főleg kis patkósorrú denevérek, melyek száma európai szinten sem elhanyagolható. A Naszályi-víznyelőbarlang fokozott védelem alatt áll. Látogatása csak indokolt céllal engedélyek birtokában, kizárólag kutatóknak lehetséges. A barlang végpontján való továbbjutás lehetősége a mai napig nyitott kérdés. A feltárást egy időszakosan aktív szifonjárat nehezíti. Ennek ellenére a Naszályi-víznyelőbarlang mélységével és kiterjedésével igy is sokáig méltó helyet fog elfoglalni Magyarország barlangjai között.

Antal József, 2002 április 07.

Barlangkutatásssal, barlanglátogatással, egyéb barlangokkal összefüggő információkért keresse a Naszály Barlangkutató Csoportot.

Antal József csoportvezető

Lakás:
2133 Sződliget, Dunai fasor 24.

Telefonszám:
(27) 353-283

Mobil:
(30) 403-3092

 

 

Nagybánya-kői kilátás:

http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=41096

 

Túra leírás:

Előszilveszter a Naszályon

2008.12.30. 16:45 skeramajom

Nem tudom, hogy a beígért saját kezűleg készített forralt bornak, az előszilveszteri hangulatnak vagy más egyébnek köszönhetően, a Sétafikáról szép számmal ígérkeztek résztvevők. Persze nem törekszem hatalmas népszerűségre, és nem célom, hogy tömegtüntetést szervezzek a közeli hegyekbe, így több vagy kevesebb túratárs akad, ugyanúgy örülök. Aztán nem is jött el mindenki, aki bejelentkezett, de azért lettünk elegen: végül 9 ember + Dorka kutya vágott neki ennek a rövid de jó meredek túrának.

Vácon a buszból meglestünk egy utcai hőmérőt ami -5 fokot mutatott, nem akartunk hinni neki. Pedig mikor leszálltunk Szendehelyen, nem volt melegünk.

Rövid téblábolás (tévút) után sikerült megtalálnom az irányjelző táblával jelzett út kezdetét, és innentől aztán hadiösvényre léptünk. Elsétáltunk Rockenbauer Pál emlékét őrző kopjafáig, amit a rajongó turisták koszorúi díszítettek. Jól megnéztük a nemrégi Cartographia kéktúra atlaszban, hogy régen ugyan arra vitt a kék, de már nem. Aztán visszaballagtunk az új kék jelzés elágazásához.

Hosszabb kaptató vezetett minket a Naszály tömbjének derekáig, de nem bántuk, mert legalább jól kimelegedtünk. Hamarosan elértük a Bik-kutat, a tavasz óta – mikor utoljára erre jártam – szépen kiegészítették okosságos táblával és egy fából ácsolt pihenőhellyel. Jól kihasználtuk és kurta tízórai szünetet tartottunk.

A kék út kényelmesen oldalazva, lankásan emelkedve-lejtve vitt tovább, majd egy meredek kanyarral a csúcs irányába fordultunk. Itt már nehezen gyűrtem a meredeket magam alá, de Judit (aki rendszeres és szorgos túratársunk) felajánlotta a fele túrabotját, ez segített át a nehézségeken. Köszi neki!

Az ösvény fölött a hegyoldalban nagyon szép sziklák látszottak, amiket már egy szinttel lejjebbről is megcsodáltam. Ezek mellett másztunk fel a Látó-hegy oldalába. A Víznyelő-barlangról meg is feledkeztem, túratársainknak viszont megakadt a szeme rajta, de aszondták nem érdemes visszafordulni érte, úgyhogy továbbálltunk.

Hamarosan irányt váltott a K jelzés, de mielőtt felmásztunk volna a Naszály-csúcsra, egy rövid kitérővel útba akartam ejteni a Szent Margit keresztet a Látó-hegyen. Ez egy viszonylag új jelzés, a tavasszal vett Cartographia térképemen nyoma sincs, de van egy másik kiadású (Térkép Faragó) Börzsöny térképem, az ehhez mellékelt kis füzetke sok egyéb között a Naszály és környéke részletes, 1:30000 arányú térképét is tartalmazza.

Szóval ezen fedeztem fel, hogy onnan szép a kilátás, de nem volt egyszerű odatalálni. Mindenféle utakon benéztünk, mire kiderült, hogy a dél felé vezető SC jelzésből néhány méter után balra ágazik ki a keresett K háromszög.

A csúcsra kiérve csodás, egyedülálló panoráma fogadott minket. Mintha a mennyekben lettünk volna, felettünk szikrázó napsütés, alattunk végig összefüggő felhőpaplan takart mindent. A közeli Sejcei mészkőbányához vezető műútat eleinte még láttuk, aztán nemsokára múlva az is felhőbe burkolózott.
A bányát nem is láttuk, csak a zakatolása kísért minket a Naszály tetejéig.

A napsütésben kissé melegebb lett, így alkalmasnak ítéltük a helyet az ebédszünetre. Előkerültek a sütik, amikből körbelakmároztunk. A sütkérezés ellenére azonban egy idő után már fázni, majd vacogni kezdtünk, így visszatértünk a kékre és mászunk a Naszályra.

Az emelkedőn felfele hamarosan megpillantottuk a geodéziai tornyot. Az aljára még egy skeramajmot is felfestettek :)  Néhányan felmásztunk és körülnéztünk, fölöttünk az ég, alattunk felhőben úsztak a közeli hegyek kúpjai. A torony aljában aztán – mint a túra csúcs- és fénypontján – felbontottuk az első termosz forralt bort.

Következő feladatot megkapta a csapat, nosza keressük meg a tervezett továbbutat, a ZC, S háromszög kombót, mire tesóm röhögve mutatott a torony oldalára :) Mégiscsak rám hárult a feladat. Elsőre meg is lett a S3, de a ZC hiányzott mellőle, így odébbálltunk. Egy kicsit odébb meg is lett a keresett út. Jó meredek lejtőn majdnem gurultunk lefele a hegyoldalban, mígnem a ZC elágazott egy oldalazó szekérúton.

Ennek az útnak a mentén még egy kilátóhelyen tudtuk a szemünket legeltetni, majd a Nagybánya-kő mészkőbányájába kalandoztunk be egy kicsit. A kíváncsibbak felmásztak körbe a bánya szélének szikláin, majd a többiek is utánunk eredtek. A lemenő nap csodás fényben világította meg a köveket. A bánya tetején felfedeztem a lefelé tartó S3 jelet, ezen tértünk vissza elhagyott utunkra.

A SC-t folytattuk, hogy a Násznép-barlang fölötti hegyoromról kitekinthessünk. Hát most nem láttunk el Nógrád váráig, de cserébe nézhettük, ahogy a nap lemenőben "tüzet rakott a felhőben", és kiürítettük a másik forralt boros termoszt is. Majd a Kopaszok mentén sötétedés alatt ereszkedtünk le Kosdra, közben még gyors pillantást vetettünk a kosdi szénbánya 1931-es katasztrófája emlékére állított emlékművére.

Sajnos a buszunkat negyedórával lekéstük, így hogy ne fázzunk, továbberedtünk a falu központja felé, hátha találunk valami menedéket magunknak. Először egy vendégházba kéredzkedtünk be – de sajnos az ott elszállásolt família nem akart minket befogadni vacsorára. :) Nem volt mit tenni, mentünk tovább, mígnem hamarosan egy eszpresszóra találva ott koccintottunk az újévre és túra sikeres befejezésére.

Gyönyörű túra volt ez, ami minden évszakban más és más szépségekkel kecsegtet. Úgyhogy érdemes lesz még ide – akár az idén – visszatérni.

Képeket a Sétafika túraoldal galériájában láthattok.

Ui. a túra technikai információit is bejegyzem, hogy másoknak is ajánlhassam ezt a látnivalókban gazdag útvonalat

Szendehely, Katalinpuszta – (P) Rockenbauer-kopjafa – (K) Rekettyés-tó, Bik-kút, Víznyelő-barlang, Vaditató-tó – (S3) Szt. Margit kereszt – (K) Naszály-csúcs – (ZC+S3 majd ZC) Nagybánya-kő – (SC) Násznép-barlang – (ZC) Kopaszok, Bányász-völgy – Kosd
Táv: 13 Km / Szintemelkedés: 720 m
Itiner a tuhu-n: http://www.turistautak.hu/routes.php?id=1520

 

Térképek:

parkolasteljes tanosvenykozepe naszaly_teto

About these ads
Kategória: Kategorizálatlan | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

You are commenting using your Google+ account. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s